6 betegség, amelynél a rekeszizom működése megváltozik

A rekeszizom működése, vagy anatómiai helyzete bizonyos betegségek esetén megváltozik. Ilyenkor a funkció javítása és annak fenntartása gyógytornával létfontosságú! A gyógytorna erre szakosodott ága pedig a rekesztorna és a légzőtorna, melyeket ajánlatos már a betegség korai szakaszában elkezdeni. Ugyanis a rekeszizom működésének karbantartása lassíthatja a tünetek előrehaladását.

A rekeszizom a légzés fő irányítója, elválasztja a hasüreget a mellüregtől – szabályozva a két üreg közötti nyomást. A hasüregben mindig nagyobb a nyomás, ami felfelé nyomná a rekeszt, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő erővel bírjon – leküzdendő ezt a nagy nyomást. 

Íme a 6 betegség, melyben a rekeszizom működés megváltozik, de megfelelő gyógytornával és folyamatos gyakorlással az állapot sokat javítható.

1. COPD

A COPD egy krónikus tüdőbetegség, amelyet kilégzési nehezítettség (a hörgők szűkülete miatt). vagy a tüdő összehúzódásának csökkenése (emfizéma miatt) jellemez. Ezen okok miatt előrehaladott esetben a kilégzés nem tökéletes, a belégzés idő előtt következik be, a mellkas felfújt állapotba kerül. A rekeszizom kényszerhelyzetben van, mélyen áll, ereje csökken. A beteg a vállakat felhúzva segíti a belégzést. 

CÉL: a rekeszizom mozgásának növelése, a kilégzés nyújtása, a rekeszizom erejének javítása.

2. Fibrózis

A tüdőfibrózis szintén egy krónikus betegség, amelyet a tüdő kötőszövetes állományának pusztulása jellemez, a tüdő tágulási képessége csökken, a belégzés hatékonysága romlik. Ebben a betegségben jellemző a légzésszám emelkedése és a felületes légzés. Így a rekeszizom nem tud nagy mozgáspályán dolgozni, a beteg „kapkodja a levegőt”, a rekeszizom ereje csökken.

Cél: a rekeszizom erő növelése, a belégzés hangsúlyozása

3. Tüdőműtétek után

A tüdőműtétek a jelenlegi témában a tüdő egyes lebenyeinek, vagy több lebenynek az eltávolítását jelenti daganat, vagy egyéb elváltozások miatt. 

Jobb oldalon három, bal oldalon két tüdőlebeny van. Amikor a lebeny(eket)t eltávolítják, marad egy üres tér, ami napok-hetek múlva folyadékkal töltődik fel, majd kocsonyás anyaggá alakul. Ez az anyag nem rendelkezik olyan ellenálló képességgel a nyomások legyőzéséhez, mint a tüdő. Ezért a hasi nyomás miatt a rekeszizom magasabb pozícióba kerül, különösen akkor, ha már a műtét előtt is kisebb izomerővel rendelkezett. A magasabb rekeszállás összenyomhatja a maradék tüdőlebenyeket is az adott oldalon, tovább rontva a légzés hatékonyságát.

Cél: már műtét előtt rekeszizom erősítés megelőzésképpen, műtét után erősítés

4. Mellhártyagyulladás

A mellhártya (pleura) egy kötőszövetes lemez, aminek két része van: fali és zsigeri rész. A fali rész a mellkast borítja belülről, valamint a rekeszt felülről. A zsigeri rész a tüdőt fedi kívülről.  A pleura két része között negatív nyomás van, ami biztosítja, hogy belégzéskor a mellkas kitágulását kövesse a tüdők kitágulása. Ilyenkor a két rész „elcsúszik egymáson”. A mellhártyagyulladás gyógyulása után is gyakran van fájdalom, ami miatt a páciensek nem mernek nagy levegőt venni. Ez a fájdalom a gyulladásos területeknek megfelelően jelentkezik. Ha a gyulladás a rekeszi felszínhez közel zajlott, a beteg „meg fogja védeni magát a rekeszlégzéstől”, hiszen ez fájdalmat okoz neki.

Cél: a gyulladásos területek átdolgoztatása a fájdalom ellenére, mert a mellhártya lemezek össze vannak tapadva, és a légzőgyakorlatokkal, rekesztornával „szét kell szedni a két lemezt”. 

5. Reflux

A rekeszizmot a nyelőcső átfúrja és folytatódik a gyomorban. Az átfúrás helyén a rekeszizmon lévő nyílás (LES-hurok) a nyelőcső záróizma is egyben. Ha a rekeszizom erő csökken, a LES-hurok kitágul, emiatt kialakul a reflux. A refluxos betegek 90%-a saját eredményeink szerint gyengült rekeszizommal rendelkezik. Ha a zárófunkció nem valósul meg, a gyomortartalom egy része és a savas gőzök visszafelé áramlanak a szájüreg felé, irritációt okozva a nyelőcsőben.

Cél: a rekeszizom erősítése, légzőtorna.

1. Rekeszbénulás

Ha a rekeszt beidegző ideg (nervus phrenicus) valamilyen okból bénul, a rekeszizom mozgása az érintett oldalon csökken, vagy megszűnik. Ebben az esetben az érintett oldalon a rekesz magasabb pozícióba kerül, tónustalan, erőtlen, nem képes ellenállni a hasi nyomásnak. Extrém esetben a tüdő alsó területeit is összenyomhatja.

Cél: légzőtorna, rekesztorna.

Összefoglalva

A rekeszizom egészsége kulcsfontosságú a megfelelő légzéshez és a mindennapi életminőséghez. Bár számos betegség esetén a rekeszizom működése megváltozik, a rendszeres légzőtorna és rekesztorna segíthet abban, hogy a tünetek enyhüljenek, a légzés könnyebbé, a szervezet erősebbé váljon. Érdemes már a legelső jeleknél elkezdeni a gyakorlást – a tudatos légzés ugyanis valódi gyógyító erővel bír.