Nem mindegy, hogyan veszünk levegőt - avagy a helyes és kóros légzés közti különbség. Videós bemutató a cikk alján
- Maria Kerti
- 4 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Leírom és meg is mutatom a különbséget, mert tényleg nem mindegy, hogyan veszünk levegőt! Olvassa el az elméleti részt, majd nézze meg a VIDEÓS BEMUTATÓT is! A tükör előtt állva Ön is könnyedén kipróbálhatja, hogyan kell helyesen lélegezni. Ezután már „csak” a gyakorlás marad, hogy a jó légzésminta rögzüljön.

Sokan azt gondolják, hogy helytelen légzésmintája csak a fulladással küzdő tüdőbetegeknek lehet. De sajnos ez egyáltalán nincs így.
Mit jelent a légzésminta?
A légzésminta azt mutatja meg, mely izmok vesznek részt a belégzésben, milyen sorrendben és milyen mozgással történik a belégzés és a kilégzés. Nem csupán az számít, hogy veszünk-e levegőt, hanem az is, hogy hogyan tesszük ezt.
A szervezet számára az az ideális, ha a légzés gazdaságos, energiatakarékos, és a tüdő minél nagyobb területét képes átlélegeztetni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a megfelelő izmok dolgozzanak a megfelelő módon.
Milyen a helyes légzésminta?
Nyugalmi állapotban, fizikai aktivitás nélkül a belégzés fő mozgatója a rekeszizom, amelyet a külső bordaközti izmok segítenek. Ilyenkor a segéd belégző izmoknak – például a nyak izmainak – nincs szerepük a légzésben.
Belégzéskor a rekeszizom lefelé mozdul, a hasfal finoman előre emelkedik, a tüdő alsó, bazális részei is megfelelően átlélegeztetésre kerülnek. Ez a légzésforma hatékony, gazdaságos és a szervezet számára optimális.
Milyen a kóros légzésminta?
Krónikus tüdőbetegség esetén gyakran megfigyelhető, hogy a beteg a segédbelégző izmokat használja a belégzéshez. Ilyenkor a légzésminta kórossá válik. Ennek pontos oka nem mindig ismert, de a következményei annál inkább.
A segédbelégző izmokkal történő légzés több szempontból is kedvezőtlen:
csak a tüdő csúcsi részeinek átlélegeztetése történik meg, az alsó, bazális területek kimaradnak – a légzés gazdaságtalanná válik
a segédbelégző izmok működése jóval több energiát igényel
a rekeszizom inaktívvá válik, gyengül
a belégzés során keletkező vákuum a tónustalan rekeszt felfelé, rossz irányba húzza, ami a tüdő összenyomását okozhatja – miközben éppen a tágulás lenne a cél
Nemcsak tüdőbetegséggel élőknél, hanem egészséges embereknél is gyakran találkozunk helytelen légzésmintával. Jó példa erre a reflux, ahol igen nagy arányban figyelhető meg kóros légzésminta.
De ne feledjük: a légzés tudatosítható, megfigyelhető és javítható. Jó tónusú, erős rekeszizommal hatékonyabb légzés és jobb életminőség érhető el.




Hozzászólások